mhűködjj st. gotthard, mhűköggy

képviselőt emeltünk a saját jogunkon
a két kezünkkel kérem szépen, a Rába
Don Quijote- je és a mulatós zene Rambója,
a Testület Lelkiismerete  (3 in 1) lebegett a roxiban,
nem hiába begyűrűzik az (v)álság mindenhova,
majdnem mindenhova az arabok adnak
a tudatos élet vitelnek egy jókora falafelt

 

Mottó: Welness zászlót hejj,
/lengeti a szél,
/az új spá kor hajnalán,
/hogy a Rába partvidékén
/azt betoncsatában nyerje el.
/úszúnk az árral,
/de  kiért ekkorával.

 

szolgálati közlemény: a Mottó szerzője ismeretlen, nem vagyok robot

 

lebetonoztuk az új aranykort. punktumm.

ez itt az esztégé a közéleti kultúrális (búlvár) mellékes, akkor én meg vagyok a kellékes, (még rímel is) vagy a wécés néni, karrier kérem szépen karrier építés megy it most végbe /lem,/ ég veled.
5-6 éven belül senkinek sem kell majd dolgoznia st.Gotthardon, Doyen megmondta, mondjuk addigra körülbelül már úgy is csak menedzserek és perem szűkítő hivatalnokok lesznek, ittejn. No meg a sokk,  szakújságíró, elm álom a rém utcában. Most úgy néz ki, hogy a welness túrizmus, a biorobotok és a (hihetetlenül magasan képzett) multinacionális ipari rabszolgák városa lettünk, (nem tudom melyiknek örüljünk jobban, az egyik szemem sír, a másik lencsefőzelék), van nem elhanyagolható polgári-oltári borlovag réteg is, és persze a szinglik, ez  igaz.
Vannak még Celebek, Hódítók és a Gyűrűk urai( + Frodo) ez már 3 in 1, úgy néz ki a szívek szállodájának végérvényesen vége.

Erről sem szabad megfeledkezni, persze, hisz, hogyha és pláne. Ez az új szubkultúra (ánk) és a minőségi vendéglátás, pontosabban vendégáltatás, ugye, azt a paprikáskrumpli mindenit mit fejlődtünk pár év alatt. Honnan hova jutottunk, fényéveket tettünk meg  lovaskocsin. Most már csak fél órákat ülünk az üres boros pohár mellett, pedig akkor már kaptunk poharat. No m i n d e g y, bár már megint búlvárosodunk, elvesz a tartalom a  sorok között és a sorok között kell olvasni a betűlevest,  ami nem egyszerű, mindenki sütögeti a saját kelepcéjét, és a város esik bele.

Közpénzből vígad a gotthárdi, hitelre,  kultúrára elfogyott a rőzse, elfolyt valahova, bebetonozták, azt is, már ha értik (a sorokköztolvasást),  ha nem akkor valószínűleg képviselőnek tetszenek lenni, kérem a sípszó után szavazzanak, az is valami, mindig egy írányba.

Menjenek welneszűnyi, az kell a pórnépnek,  az igaz magyarnak pedig a  minőségi kannás bor, azt issza a minőségi Polgári Réteg, aztán reklamál, hogy sok benne a mag, meg a szálka. Az  igazi kannás bor, amiben már szálka is van. Asztali merengő, közéleti derengő.

Nem szeretem a színvonaltalan vendéglátóipari alegységeket, ott mindig megkérdezik, ha üres a poharam, hogy fogyasztanék-e valamit, én már igeni is megszoktam, hogy vadászni kell, horgászbot nélkül be sem ülök+  csali.
Éljenek a halottak, vagy haljanak az élők, mindenki ikszelje be a magának megfelelőt.
Képviselőkszavazhatnakis.