Locsolóversek

L. Lajos népszórakoztató
művész fellépő
koffere
látható a képen, egyél is
ám, vigyázz

Vigyázat szókimondó húvéti viccc :
” -Nagymama, hova raktad a tablettáimat?
Az volt ráírva, hogy exta….
-Faszom a tablettáidba kislányom, láttad már
az óriás nyulat a hatalmas fogaival
a konyhában? ”
ez csak vicc, nem kell komolyan venni kedves antiszociálisnyárspolgárok

szabocs vagyok,
harminc éves,
és megint feljöttem az internetre,
ez sokaknak nem jelent sok jót,
a nagy számok törvénye alaptyján

Na szóval akkor vágjunk bele, adjunk a népimaníkűrnek egy kicsit, úgyis sokáig távol voltunk a szabad vélemyénynyílvánírás internetes formájától, hát akkor meg pláne és bal-bla. Itt van mindjárt két lokálpatrióta locsolóvers, egy közéleti és egy gazdasági, mert mostanság mindenből kettő van, szerzői jogdíj nélkül ajánlom minden locsólónak, ártisz juszt is.

56- os erdőbe jártam, lankadó termÁLMOT találtam/
lassan el akart hervadni, szabad-e locsolni?

 

Majdnem Jumbo bálban jártam,/
az agyamat így nem formatáltam/
ha még egyszer odakerülnék/
locsolni: kölni vagy szódaspré?

 

A konkrét félretájékoztatás kedvéért szeretném csak megjegyezni, hogy az ígérettel szemben nem kezdték el tovább építeni a szállodát, pedig kisdobos becsületszóra amióta megjelent az újság minden nap duplán alszok. De csak nem jön össze, persze lehet, hogy az ígérettevők is jól tudták, hogy zöldséget beszélnek, már akor amikor leírták, így viszont a széles gotthárdi tömegek etetése valósul meg. A friss demokratikus rendszer hajnalán mégis csak szocilaista szellő fujdogál, ez a mondat így nyilvánvaló képzavar, a hotelépítés viszont nyílvánvaló félretájékoztatás, szakkifejezéssel: dezinformálás.
Volt testületi ülés is, nem csak jumbo bál, és elnézve a dolgok ijedtén alakulását lehet hogy egymással szemben több ellenség kellene és keveseb barát a testületbe, mert ahol mindenki egyet ért mindig mindenkivel az elég furcsa. Ha eltekintünk attól, hogy tizen valahányan mindig ugyan azt gondolják a dolgokról. Vagy pedig fel kell hívni Gyurcsók József nemzetközi távgyógyászt, kézrrátétellel segítsen. Jobban van? nem?! És most? dolgozok rajta.

 

Na szóval itt tartunk, ha eltekintünk attól, amitől el kell tekintenünk, ahol valójában tartunk, csoki nyuszi vonalkódos teli gatyával bátran tekintünk a jövő elé, mert az még a miénk lehet. A jövő a mienk lesz szlogenre az én válaszom: És akkor a kötelező Eruópa idézet, ami most pont idevág:

„…a jövô itt hever elôttünk, ott meg egy fa amirôl lejöttünk…”

 

 

És végezetül még egy bátor hang a kies gotthárdi éjszakában: http://sznhr.freeblog.hu/, habár legalább fél méterrel kisebb nálam, mert a legkisebb is számít: tiko.